Feltaláló, a biológiai tudományok doktora, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének alapító tagja és tudományos tanácsadója. A 2009-ben megalakult Feltalálók Nemzetközi Lovagrendjének felavatott lovagja. Több szabadalom és számos meghatározó kutatási eredmény köthető a nevéhez. A Dr. Pomozi Istvánnal közösen kifejlesztett differenciál polarizációs mikroszkóppal a Nürnberg-i Nemzetközi Kiállításon aranyérmet szereztek. De vajon mit tart ő eddigi legfontosabb szakmai sikerének? „Hirtelen kiemelni egyet nagyon nehéz. Mégis a Nemzetközi Fotoszintézis Világkongresszusának megrendezési jogát említeném meg. Hatalmas megtiszteltetés volt, és ráirányította a figyelmet a magyar fotoszintézis kutatásokra”

Matematikai modellezés és szelídgesztenye a rákkutatásban. Dr. Czimbalmos-Kozma Ferenc gyermekgyógyász szakorvos és párja, Dr. Papp Erika belgyógyász szakorvos egy teljesen új oldalról közelítették meg a rákkutatást. Kutatómunkájuk során a daganatsejt viselkedését matematikailag modellezték, amiből a sejtek mitokondriumai meghibásodásának a daganatkeletkezésben játszott szerepe vetődött fel bennük. Mivel ez a sejt szervecske egy velünk, bennünk élő „ősbaktérium”, amelynek közeli „rokona” - még az ősidőkből - a növényeket megtámadó fitoplazma növénybaktérium, a fitoplazmáknak viszonylag jól ellenálló szelídgesztenyefa kivonatai daganatsejt-gátló hatását vizsgálták (remélve, hogy ami a fitoplazmát gátolja, az az elfajult mitokondriumot is gátolni fogja: a „jót” nem bántja, hiszen a gesztenyét fogyasztjuk) és eredményeik figyelemkeltőek. A szelídgesztenye kivonat az eddigi előzetes vizsgálatok során hatásosnak bizonyult a tumorsejtek gátlásában. Céljuk egy olyan rákgyógyszer megalkotása, mely hatásos és az eddigi szerekénél kevesebb mellékhatással jár. Saját példájából kiindulva úgy véli: „a legjobb team-munka a párkapcsolat, ennek köszönhetően pedig a karrier és a siker is el fog jönni a megfelelő időben”.

Az Országos Onkológiai Intézet munkatársa, szülész-nőgyógyász főorvos a Szent István kórházban, sebész szakorvos, egyetemi előadó. Dr. Ungár Lászlóval Magyarországon először végeztek méhnyakrákos betegeknél ún. méhet megtartó Wertheim-műtétet. Ez a műtéti eljárás hatalmas előrelépés, ugyanis a korábbi műtétekkel ellentétben nem veszik ki a beteg méhét, hanem a műtét végén a daganatmentes méhtestet a petefészekkel együtt visszavarrják. Így később a beteg menstruálhat és gyermeket szülhet. Az első ilyen páciens itt szült Magyarországon Dr. Pálfalvi Lászlónál. Ezen sikerek után magyar kollégáival kutatásokat folytatnak a sikeres méhátültetés műtéti eljárásának kidolgozására.

Mobilos Iránytű és Hungaroszféra két díjnyertes találmány és fiatal feltalálójuk Gilyén András. Már kisiskolásként megérintette a matematika és fizika csodás világa és azóta sem ereszti. Az Ifjúsági Innovációs díjak egymást követve érkeztek: első díját 2006-ban nyerte el a Mobilis Iránytű Java alkalmazás ötletéért, rá egy évre, 2007-ben pedig ismét első helyezett pályamunkával büszkélkedhetett. A Szvoboda Péterrel közösen kifejlesztett Hungaroszféra nevű gömbrobot akár bolygók felszínének tanulmányozására is alkalmas. Jelenleg az ELTE matematika szakán tanuló András különdíjat nyert az Európai Fiatal Tudósok Versenyén Stockholmban, a 22. CASTIC kínai innovációs verseny vendég kiállítója volt és 2009-ben Márciusi Ifjak díjjal jutalmazták eddigi innovációs tevékenységét. Tagja a MAFITUD-nak, a Kutató Diákok Országos Szövetség Műszaki és Informatikai Tagozatának elnöke.

„Több „legnagyobb” (szakmai siker) is volt, de talán a 2002-ben a Nemzetközi Egészségügyi Központ Szeged Kft.-vel, azon belül is prof. Dr. Csernay Lászlóval közösen kifejlesztett Teleradiológa rendszerre vagyok a legbüszkébb, melyet a mai napig is eredményesen alkalmaznak több kórházban is, a mindennapi munkában. A maga nemében szintén „legnagyobbnak” érzem a munkahelyemen, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetében 2005. évben kifejlesztett Pannon Mobil EKG rendszer alkotói gárdájában való közreműködésemet is. Ez a fejlesztés elismerésben részesült a XIV. Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton és IT Business Leadership Award díjat is kapott.”

A Premium Health Concepts Kft. cégvezetője, táplálkozási és wellness szakértő. A cég 2005 óta működik hazánkban, hogy segítsen a túlsúllyal küzdő embereknek a sikeres és egészséges fogyásban. Mindezt egy szakszerűen kidolgozott diétás programmal - mely Németországban már bizonyított -, folyamatos szaktanácsadással és orvosi felügyelet mellett. „A diéta egy egészséges életmódot tanít a túlsúlyosaknak. A Premium diétában nincs magára hagyva a páciens. Ha a túlsúlyos emberek le tudnának fogyni egyedül, nem lenne kövér ember. Így mikor a pácienseink büszkén mutatják túlsúlyos ismerőseiknek az „elért eredményeiket”, nagyon boldog vagyok, hogy eljuthat még több emberhez, akin segíteni tud a Premium Health Concepts Kft.”

Bőrgyógyász szakorvos, kutató, egyetemi tanársegéd. Kislánya nevelése mellett jelenleg a Semmelweis Egyetem ÁOK, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, és az MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoportjának munkatársa. Fő kutatási területe az örökletes bőrgyógyászati megbetegedések molekuláris genetikai vizsgálata. Kiemelkedő kutatási eredményeiért 2007-ben L’Oréal-Unesco „A Nőkért és a Tudományért” ösztöndíjban részesítették. „A legnagyobb örömmel az töltött el a munkám során, amikor először segíthettünk egy olyan családnak, akik egy öröklődő, súlyos, letális kimenetelű bőrgyógyászati betegség következtében vesztették el a gyermeküket. Miután elvégeztük a szükséges molekuláris genetikai vizsgálatokat, és megszületett az általunk jósolt és várt egészséges gyermek, nagy büszkeséget és megkönnyebbülést éreztünk, akárcsak a szülők.”

A 100 csoda műsorvezetője. Az egész éven át tartó programsorozat célja bemutatni a mai Magyarország 100 legérdekesebbnek, legizgalmasabbnak vélt technikai fejlesztését, innovációját, kutatási eredményét. A 100 csoda projekt része egy rádiós és televíziós műsorsorozat, internetes portál, az év végén pedig kiállítás és gála. Piringer Patrícia számos eddigi műsorvezetői munkája során nem először vett részt az innováció és a tehetség támogatásában. Az elmúlt években többször is felkérték a Magyar Formatervezési Díj műsorvezetésére. Patrícia a 100 csoda mellett a Ludwig Múzeum sajtóreferenseként tevékenykedik. Szerinte a sikerhez „szükség van a lehetőségek meglátásra és bátorságra, hogy ezeket kihasználjuk, ehhez pedig kell egy kis szerencse és érzék is.”

Gyógyszerész-kutató, a Semmelweis Egyetem oktatója, a Gyógyszerészeti Intézet egyetemi tanársegéd, októbertől egyetemi adjunktus és nem mellesleg 4 nyelven is beszél. Általános iskolától kezdve a doktori szigorlatig kitűnő tanuló volt, melyért átvehette a Köztársasági Gyűrűt. Sok más díja mellett 2006-ban a L’Oréal-Unesco A Nőkért és a Tudományért ösztöndíj nyertese lett 30 éves kor alatti kategóriában. Díját a hatóanyagok lipidvezikulákba, liposzómába zárása és az előállított gyógyszerszállító rendszerek fizikai-kémiai vizsgálatáért kapta. „Fiatal vagyok, és leginkább annak örülök, hogy azzal foglalkozhatok, ami a hobbim: kutatással és oktatással. Jó érzés, hogy számos olyan hallgatóm van, aki szívesen jár be a laboratóriumunkba mérni – ha kell akár a nyári szünetben is.”

Kiváló orvosi szaktekintély, felsorolni is nehéz hány külföldi és magyar intézet, labor kutatója volt, többek között az Egyesült Államokban. Őt idézve a fiatalon megnyert tanulmányi versenyek után „vérszemet” kapott a kutatásra. Jelenleg a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanomedicina Osztályának vezetője. Hogy mitől érzi sikeresnek magát, azt talán legjobban ő tudja összegezni. „Ha egy konkrétumot kell kiemelni, életem talán legnagyobb szakmai sikere bizonyos gyógyszerek által kiváltott, sokszor halálos allergiás reakció mechanizmusának felismerése és elemzése, lehetővé téve a korábbi eljárásoknál hatékonyabb megelőzésüket, ill. gyógyításukat. De sikeremnek könyvelem el azt is, hogy osztályvezető lettem egy kiemelkedő intézetnél, amelynek tevékenysége (nanomedicina) rendkívül izgalmas és perspektivikus, hogy jó néhány tudományos közleményemet sokan idézik, hogy ötleteim számos pályázati támogatást nyertek, hogy gyakran hívnak külföldre előadónak vagy tanácsadónak, és hogy itthon akadémiai doktor, a Semmelweis Orvosegyetemen habilitált tanár lettem.”

Veszélyes folyadékok tárolása föld alatt. Ezzel a találmánnyal pályázott és lett első helyezett Kajtár Máté a 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. A BME hallgatója ezzel a találmányával egy égetően fontos problémát oldana meg, ugyanis a földalatti szivárgó tartályok milliárdos környezeti- és anyagi károkat okoznak. Az újdonsült tartály abban különbözik a korábbiaktól, hogy a korábbi duplafalú borítást, egy triplafalú műanyag kompozit váltja fel.  A külső fal négyzetrács által határolt szegmensekből áll, így könnyen meghatározható melyik területen szivárog a tartály, így nem kell kiásni és kiemelni az egész tartályt. A kutatás mellett a sport szerelmese: évekig focizott a zuglói kölyökcsapatban, majd 12 évesen a Zuglói Sasoknál kosarazott. Szerinte a siker receptje: „Sok munka, tanulás, annak tisztázására, hogy a probléma megoldásaként felmerült ötlet mennyire „agyament”, egyáltalán megvalósítható-e. Ha igen: siker; ha nem: építő kudarc; aztán gyerünk tovább!”

Vekla – Fele sem tégla! Hangzik a cég frappáns szlogenje, mely annyira sejtelmes, hogy muszáj elmagyarázni miről is van szó. A teljes egészében magyar és forradalmian új találmány egy olyan építési anyag, mely teljesen új kategóriát képez az építőipari anyagok között. A szabadalmi bejelentés szerint: homogén építési technológiai cél mellett passzív, energiahatékony és klímaváltozáshoz alkalmazkodó kristályrács szerkezetű terhelhető építő és szigetelőanyag. Az anyag neve HABITEN, a belőle készült termék pedig a VEKLA. A feltalálót idézve „a VEKLA optimális tömegű, tartós, erózióálló, kiváló hő- és hangszigetelő, UV sugárzásnak ellenálló anyag”. A titkos „recept” 15 évnyi kutatás eredményeként született meg. Veres Klára a Habiten anyag „szülőanyja” kutatásait édesapjával kezdte, majd férjével folytatta és végül fiával tökéletesítette. Az élet sajnos úgy hozta, hogy sem édesapja, sem férje nem láthatta már azt az elsöprő sikert, amelyet a VEKLA aratott a 2009-es müncheni BAU építőipari szakkiállításon.

Okleveles vegyészmérnök, gazdasági mérnök, vízügyi és ipari szakértő, feltaláló, a Bárczy Környezetvédelmi Kft. cégvezetője. Hogy mikor érezte először sikeresnek magát? -„Az a különös, jóleső érzés akkor ért el, amikor nemzetközi innovációs kiállításokon – ahová a Magyar Feltalálók egyesülete vitte a csapadékvíz-olajkiszűrőnket – sorozatban jöttek az ezüstérmek (Bukarestből, Gdanskból, Nürnbergből, majd később Szöulból és a Sanghaj melletti Shuzouból is). Siker a „laikusok” elismerése is – a Magyar Termék Nagydíj révén ezt is megtapasztalhattam, de az igazi az, amikor a szakma egyöntetű elismerését érzékelhetjük: A Környezetbarát termék védjegyet az Ökotech kiállításon, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és gyártók Szövetségének 2007. évi díját a szakma képviselőinek jelenlétében és egyetértésével vehettem át.”

Hibridbe szállni élvezet! – dúdolhatja most már vígan az Antro Kht. ügyvezetője, a hibrid autó egyik megálmodója Hegedűs Zsolt. Sok éves álmodozás, ötletelés és tervezés után végül megszületett az első magyar hibridautó prototípusa. Mely nem is egy, hanem rögtön két autó lesz. A formatervezői kreativitásnak köszönhetően ugyanis két SOLO járművet összekapcsolva – mely eredetileg 3 személyes -, egy 6 személyes DUO családi egyterűt kaphatunk. A kiváló szakemberekből álló tervezőgárda segítségével a kis SOLO várható fogyasztása 1,5-2 liter lesz száz kilométerenként, szén-dioxid kibocsátása pedig a mai legkorszerűbb autókénak a negyede. És hogy mi hajtja ezt a kis csodaautót? Kerékbe épített elektromotorok! Lakott területen kívül a motor-generátor biodízellel, növényi olajjal és alkohollal is egyaránt működik, így a SOLO akár 140km/órával is roboghat. Lakott területen belül pedig a tetőbe integrált napcellák, a kerékagyba helyezett elektromotorok és a pedálhajtás adja az energiát. Egy igazi fitnessmobil! Hegedűs Zsolt számára a siker „Szépséges és veszélyes! Tűz és erő, hit, bátorság, de szelídség, és alázat is kíséri.”

Arteriográf – magyar találmány az érelmeszesedés korai felismerésére, a hirtelen szívhalál kockázatának kiszűrésére. Az arteriográfot létrehozó magyar kutatócsoport vezetője Dr. Illyés Miklós a TensioMed Kft. alapítója és ügyvezetője, a magyar Artériás Stiffness Társaság elnöke. Több évtizede végez kutatásokat a magas vérnyomás diagnosztizálása és kezelése terén, egyebek között a hazai 24 órás vérnyomásmérő kifejlesztése is az ő kitartó munkájának az eredménye. Ha valaki egy picikét is tud javítani a korábbi állapotokon, illetve mindig ott motoszkál benne a késztetés, hogy jobbá tegye a világot, az én szememben sikeres.”

Ha úgy vesszük, az egész még óvodában, egy lego vár felépítésével kezdődött. A gimnáziumi évek fizikai különórái után Losonczi Áron útja a BME Építészmérnöki Karára vezetett. Egy Erasmus-ösztöndíj keretében több hónapos tanulmányi úton volt Svédországban, majd diploma után visszatérve a stockholmi Királyi Művészeti Egyetemen megalkotta világhírű találmányát: a fényáteresztő betont. Az üvegbetont 2004-ben a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányaként jellemezte. Ugyanebben az évben létrehozta saját cégét a LiTraCon Bt.-t, munkái pedig bejárják a világot: látható Párizsban, Brüsszelben, Hong Kong-ban, Németországban, és hamarosan New York-ban a World Trade Center Memorial-ben. Díjai száma nem csekély, párat a néhány közül: Reddot Design Díj, Ernst & Young Merész Újító különdíja, LeaF Award, iF Material Design Díj stb. Nem utolsó sorban pedig 2009 - a Kreativitás és Innováció európai évének nagykövete.

Orvosdiagnosztikai képalkotás 3D-ben. Az új technológia jelentősége az, hogy az eddigi 2 dimenziós képek helyett az emberi testet és szerveket háromdimenziós, akár mozgóképeken is tudják ábrázolni nyomtatott formában. A találmányt Pimper István, a DigiPress Stúdió alapítója és tulajdonosa fejlesztette ki. A MeDDDimage lentikulárképeket az orvostudomány, és az oktatás bármely területén hasznosíthatják. Forradalmasítja a szemészet, és a szomatológia szemléltetését, az ultrahangos és röntgenképek megjelenítését. A képalkotási eljárást nemzetközi szinten is elismerték: a varsói IWIS kiállításon és a genfi Találmányi Világkiállításon is aranyéremmel jutalmazták, elnyerte a Tajvani Feltalálók Egyesületének nagydíját, a taipei-i Nemzetközi Kiállításon pedig ezüstérmet szerzett.

A Mosoly Alapítvány alapítója, a Bátor Tábor kuratóriumának vezetője. Sikeres üzleti karrierjét hátrahagyva, 40. születésnapja után visszavonult és azóta minden napját a krónikusan beteg gyermekek megsegítésének és támogatásának szenteli. 2006-ban a NIOK Alapítvány az „Év Egyéni Adományozója” díját vehette át. „Számomra az volt a legnagyobb siker, hogy megtaláltam a belső békémet.”

Hungaroszféra – gömbrobot, mely minden talajon – vagy akár vízen is – megállja a helyét. Szvoboda Péter és Gilyén András az érettségi évében kezdtek el a gömbrobot ötletével foglalkozni, hogy még részt vehessenek vele az Ifjúsági Innovációs Versenyen. Legnagyobb meglepetésükre a robot nem csak, hogy rekordidő alatt kész lett a versenyre, de elhozta a fiúk számára az elsőnek járó megtisztelő díjat is. Péter 2008 nyarán részt vett a kínai CASTIC innovációs versenyen is, ahol elnyerte a külföldieknek járó díjak egyikét. Ezen kívül alapító tagja lett a Neumann János Számítógéptudományi társaság Robotika szakosztályának. Jelenleg pedig a BMF villamosmérnök szakát végzi.

Summa cum laude minősítéssel szerzett általános orvosi diplomát, három évet töltött Amerikában, majd egyet Angliában, ahol egy nemzetközi kutatócsoport aktív tagjaként dolgozott és kutatásaik során olyan alapelveket fogalmaztak meg, melyek a szakterület iránytűivé váltak. Diákként kiváló atléta volt, jelenleg pedig a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa és nem mellesleg 4 gyermek édesanyja.
„Számomra e tekintetben az első első-szerzős cikkem, később angol ösztöndíjam alatt megjelent munkáim, s ezt követően a magyarországi laboratóriumunknak a nemzetközi elismerését megalapozó első három közlemény számít fontos lépcsőnek. Emlékezetesebbek, ismertebbek a díjak. Számomra nagyon kedves, felejthetetlen az MTA Simonyi díja, a L’Oréal-UNESCO díj és a Magyar Tüdőgyógyász Társaságtól kapott Korányi-díj.” 

Agykutatás 3-dimenzióban. Dr. Rózsa Balázs agykutató, orvos-fizikus végzettségű, Junior Prima Díjas, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa és nem utolsó sorban a 3-dimenziós mikroszkóp kifejlesztője. Egykori tanítványával, Katona Gergellyel ketten dolgoznak a mikroszkóp fejlesztésein, az évek során pedig egy kitűnő szakemberekből álló csapat szerveződött köréjük. Jelenleg is forradalmi újításokon dolgozik csapatával, számára munka sosem ér véget!

Okleveles építőmérnök, a FŐMTERV Zrt. szerkezettervezési igazgatója, számos híd megálmodója, kivitelezője, 2008-ban munkájának elismeréséül Széchenyi-díjban részesült. Gimnazistaként a kosárlabda szerelmese volt. Legnagyobb szakmai sikerének azon Pentele Duna-híd megtervezését és megépítését tatja, amelyért Arany Mérföldkő díjat kapott. „Egy ekkora folyó hídjának megtervezése komoly, nagy, és Magyarországon, de azon kívül is ritka feladat. Ráadásul a Pentele híd mederhídja különleges szerkezet: kosárfül alakban elrendezett ívekre kábelekkel függesztett merevítőtartós ívhíd. Ebben a szerkezeti kategóriában jelenleg a világ legnagyobb támaszközű szerkezete. A parton összeszerelt hidat bárkára emelve úszattuk végleges helyére. Ez a különleges technológia is sok ötletet, egyedi megoldásokat követelt. Nagyszerű csapat, sok kiváló mérnök munkájának végeredménye lett ez a sokak szerint is gyönyörű híd. Jó és megtisztelő érzés, valamint szerencse volt ennek a csapatnak a kapitánya lenni.”

Blind Navigator – nagy segítség a vakok és gyengén látók számára a tömegközlekedésben. A debreceni diák ötletéből született meg az a készülék, mely segíti a vakok és gyengén látók buszok közötti eligazodását. A készülék jelez az utas számára, amint a várt busza megérkezett, illetve a buszsofőr számára szintén küld egy jelet, miszerint egy, vagy több vak személy szeretne felszállni a buszra. Gyöngyösi Tamás találmányával megszerezte a legjobbaknak járó I. díjat a 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. A készülék nemcsak hasznos, de továbbfejleszthető is.

Pa-ra – a környezetbarát papírraklap. Suda László a Stefa-Pack Csomagolástechnikai Kft. műszaki igazgatója, alapítótulajdonosa és a technológia feltalálója. Cége az EU szigorú szabályait szem előtt tartva, olyan papírraklapot fejlesztett ki, mely teljes egészében környezetbarát anyagokból készült, 100%-ig újrahasznosítható, higiénikus, mindössze 5 kg-t nyom, de földre fektetve akár 1160 kg terhelést is elbír. Mindemellett többször is felhasználható. „Legnagyobb szakmai sikerem, hogy egy győztes csapatot vezethetek.”

A Monex Co. Bt. ügyvezető igazgatója. A cég 2004 óta forgalmazza a BioStimul fényterápiai eszközöket, 2006-ban pedig megkezdték a Vitalcare gyógylámpa kifejlesztését. Ez az otthoni használatra kifejlesztett lámpa egyesíti a fény- és a színterápia orvosilag is bizonyított gyógyító hatású. Csak néhányat említve ezek közül: felgyorsítja a sebek, hegek, gyulladások gyógyulását; növeli a nyirokrendszer aktivitását, elősegíti a prokollagén képződést. A Vitalcare a Magyar Termék Nagydíj pályázaton Elismert Termék minősítést és Magyar Minőség Háza díjat kapott. A közelmúltban pedig megnyitották az első Vitalcare Egészségügyi Szolgáltató és Tájékoztató Központot. „Meggyőződésem, hogy sok emberen lehet majd segíteni, és ez elégedettséggel tölt el. Persze még kell egy keveset viaskodni, de úgy látom, hogy egyre többen megértik, és egyre többen támogatnak. Kétségtelen, hogy a legjobb alkotásom a Vitalcare rendszer.”

Többször is érezte már magát sikeresnek: „autóversenyzőként a száguldás mindenkori élménye mellett a bajnoki címeim, az Év Autóversenyzője cím, az üzleti életben a legkülönbözőbb próbálkozásaim részsikerei vagy a rendszerváltás előtt 10 évvel beindított autósboltom, néhány találmányom vagy inkább gondolatom és azok megvalósítása csak egy-egy állomás az életemben. Mivel még több fontos cél lebeg előttem, csak azok beteljesülése hozhatja meg számomra az igazi siker érzetét”.

Ha össze szeretnénk gyűjteni a híres magyar autótervezőket, sajnos nem tarthatnánk túl hosszú listát a kezünkben. Tárnok Zsolt és Magyari Gábor viszont ékes bizonyítékai annak, hogy igenis mi magyarok is tehetségesek vagyunk az autótervezésben és ezt számos nemzetközi díjjal és kiállításon való eredményes szerepléssel is bebizonyították. A fiatal formatervező páros együtt megalapította saját cégét a Virtual Design Stúdiót. Külön tervekkel jelentkeztek a Michelin Challenge Design pályázatára és a neves szakmai zsűri mindkét pályamunkát beválogatta a nyertesek közé egyedüli magyarokként. Gábor Mack Sun Truck nevet viselő kamionjának és Zsolt SsS nevű izomautójának modelljét a Detroit-i Auto Show-n állították ki. Korábbi eredményeik sem csekélyek, hiszen Gábor a Renault formatervező központjában bontogathatta szárnyait, míg Zsolt egy olasz luxusautókat gyártó cég felkérésére elkészítette az azóta már megvalósított Vulca nevű luxus sportkocsi terveit. A közös munka pedig folytatódik, hiszen az olasz cég szerződést kötött a magyar fiatalemberrel a további együttműködésre is.

Egy feltaláló, aki nem fél változtatni. Dr. Pomozi István a Drem Kft. tulajdonosa, számos szabadalom megalkotója. Többek között Dr. Garab Győző feltalálótársával kifejlesztették a lézersugár pásztázó mikroszkópot, mely több kiállításon is sikeresen szerepelt. Saját cégében is fontosnak tartja az innovatív hozzáállást és a folyamatos fejlődést.

2008. mozgalmas év volt a formatervező számára: Magyar Formatervezési Díjat kapott Terv kategóriában a napkollektoros kerti zuhany tervéért, elnyerte a Moholy-Nagy Ösztöndíjat az interaktív, ergonómikus számítógépes munkaszék ötletéért. Az E-szék koncepciója egy olyan új munkaállomás létrehozása, mely segíti és megkönnyíti a mindennapi számítógépes munkát. Követi testünk mozgását, segít a helyes testtartás felvételére és számítógépes intelligenciával rendelkezik. Lenkei Balázs úgy véli: „A siker team-munka eredménye. Szükség van egy alkotóra, ő az ügy gazdája, de kell egy ember, aki menedzseli őt.”

Okleveles gépészmérnök, energetikai szakértő, és az első magyar minősített passzívház épületgépészeti- és energetikai tervezője. A passzívház egy olyan energiahatékony épület, melynek üzemeltetéséhez nincs szükség külső energiára (földgázra, geotermikus energiára stb.), hanem az épületben rendelkezésre álló hőenergia kerül hasznosításra. A napkollektorok, a speciális nyílászárok és a Benécs József által betervezett hűtésre is alkalmas fűtőrendszer segítségével töredékére csökkenti a költségeinket. „Siker az, hogy velem szemben ül az építész kollégám, akivel olyan régóta együtt dolgozunk, hogy akár komolyan össze is veszhetnénk, de nem tesszük. Meg tudjuk beszélni a közös célokat, a módszereket, és a problémákat is.”

Ability Park – egy hely, ahol megfordul a világ. Nagy Gézát már egyetemista kora óta foglalkoztatta a fogyatékos személyek helyzetének a problémája és ezen változtatni akart. Az ötletből 2002-ben megszületett egy interaktív élménypark, mely játékos, szórakoztató környezetben teremt kapcsolatot a fogyatékos emberek és ép társaik között. A park amellett, hogy tanít, szórakoztat és segít a szemléletváltásban, komplex esélyegyenlőségi projekt is és munkahely 85 látás-, hallás-, mozgássérült, illetve értelmi fogyatékos és autista személy számára. A park segítségével bemutathatják milyen a világ az ő szemszögükből. „Az a fogadtatás és érdeklődés, amivel az Ability Park bemutatkozott, valóban lenyűgöző volt. Az első nap végén este már zártunk volna, de még mindig 20-30 fős sor kígyózott, hogy beüljenek a kerekesszékbe, és végig menjenek a pályán.”

A BME közgazdász hallgatója, az Ökogázprojekt Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója, 2006-ban pedig megnyerte „A jövő fiatal vállalkozója” pályázat fődíját.  Ezt a megtisztelő elismerést az 5 évnyi munkával létrehozott biogáz-fejlesztő készülékkel nyerte el, mely ebben a formában a világon egyedülálló. Az alapötlet az volt, hogy a mezőgazdaságban keletkezett szerves hulladékkal egyelőre nem tudnak mit kezdeni. Ezzel a készülékkel viszont akár félmillió forintnyi áram és hő is megtermelhető évente, sőt egy membránszűrő csatlakoztatásával akár a szennyvíztisztítást is meg lehet oldani. Tehát igény van a berendezésre, és szépen alakulnak a megrendelések is. „Az innovációnak szerintem régen és most is szerves része kell, hogy legyen a kudarc, az átmeneti sikertelenség. Hisz ez az, ami később alapot biztosít a siker számára, és garantálja azt, hogy amikor elérjük végül a célunkat, akkor valóban képesek is legyünk megbecsülni.”

Egy családi vállalkozásból élelmiszeripari innováció. Puruczky András és családja több mint 15 éve foglalkozik halfeldolgozással. 4 éve fogtak hozzá egy olyan halspecialitásokat tartalmazó termékcsalád megalkotásához, mely az európai piacon ma is egyedülálló. A PURU Fisch termékcsalád egyedi technológiával készült halsonkája, halvirslije, halpárizsija és számtalan különlegességei elvarázsolták a nemzetközi kiállítások résztvevőit. Puruczky András szerint hitelességgel és az ígéretek betartásával elérhető a várt siker.

A másodikos zentai gimnazista a 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató verseny különdíjasa. Pályamunkájában ismertette egy olyan élelmiszeripari termékcsalád új nemzedékének kifejlesztését, melyek a gombák vírusölő, koleszterincsökkentő gyógyhatásaival rendelkeznek. Kutatásaiban édesapja a legnagyobb segítője és támogatója. A fiatal kutató szerint „a siker elsősorban erkölcsi jellegű, annyit ér, amennyit saját magunk hozzá tudunk tenni az egyetemes emberi tudáshoz.”

Okleveles villamosmérnök, az MTA doktora, a veszprémi Pannon Egyetem tanára, az Egészségügyi Informatikai K+F Központ elnöke, az MTA MFA tudományos tanácsadója, a megalapítása óta az IME főszerkesztője. Tisztségeit hosszú lenne végig felsorolni és díjainak száma is kellően hosszú listát eredményezne. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét 2006-ban kapta meg. „Saját munkámból a legfontosabbnak azt tartom, hogy létrehozhattam a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán a bioelektromos jelenségek képalkotó eljárásaival foglalkozó kutatólaboratóriumot. Itt egy új képalkotó modalitás-család létrehozásáról van szó, amely többek között a szív és agyvizsgálatok új dimenzióit nyitja meg, lényegesen felülmúlva a hagyományos EKG vagy EEG teljesítőképességét. Ezen a területen aktuálisan a hirtelen szívhalálra való hajlam korai detektálásával, illetve az agyi plaszticitási jelenség vizsgálatával foglalkozunk egy interdiszciplináris kutatócsoporton belül.”

Kétszeres Ifjúsági Innováció Díjas fiatal tehetség. Első díját a 2008-as versenyen szerezte meg, egy olyan banki páncélajtózárral, melybe a legrafináltabb betörőknek és beletörik a bicskájuk. Akkor a zsűri a második hellyel jutalmazta találmányát, viszont az éven új ötletekkel tért vissza és mechanikus kar- és zsebóra szerkezetével el is hozta az elsőnek járó megtisztelő díjat. Ennek következtében az éven ő képviseli hazánkat a Stockholm-i Nobel-díj átadáson és indul az EU Innovációs versenyén Párizsban. Tanulmányai mellett a Debreceni Regionális Kutató Diákkör alapító tagja és jazz-szaxofonozik. Hogy mi segítette őt eddigi sikereiben? –„ Rengeteget köszönhetek az inspiráló családi közegnek és annak, hogy rendkívül érdekesnek találom a problémákat, amikkel foglalkozom.”

A 2008-ban kiosztott L’Oréal-Unesco A Nőkért és a Tudományért ösztöndíj egyik nyertese. Kutatásai során új módszert fejlesztett ki a folyadékok határfelületi szerkezetének és tulajdonságainak részletesebb vizsgálatára számítógépes szimulációkban. Okleveles vegyész, az ELTE TTK Kémiai Intézetének munkatársa, frissen végzett doktorandusz. Jelenleg az Eötvös-ösztöndíj pályázat során elnyert 8 hónapos tanulmányi útját tölti Cambridge-ben. „Boldog vagyok, hogy haladok előre az úton, amit megálmodtam. Hogy a családommal, kollégáimmal osztozhatok a sikeren és az eredményeken. De még csak az elején tartok, még nagyon sok mindent szeretnék csinálni.”

Az Innomed Kft. egyik alapító tagja, mely mára már Innomed Medical Orvostechnikai Fejlesztő és Gyártó Zrt-vé nőtte ki magát. Szalai György a cég röntgen kutatás-fejlesztési vezetője. „Legnagyobb szakmai sikerem talán a TOP-X HF nagyfrekvenciás röntgengenerátor család hardver-szoftver kifejlesztése volt az Innomed kft-ben. Ez egy multi-mikroprocesszoros orvosi berendezés, melyből az elmúlt 15 évben több ezer került legyártásra - nagy részük az USA és Oroszország piacaira került eladásra, de találkozhatunk vele Indiától Kínán és Brazílián át Marokkóig szinte a világ minden területén. A berendezés 2000-ben elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat és a Kereskedelmi és Iparkamara Különdíját is.”

„Akkor éreztem magam legsikeresebbnek, amikor az Amerikai Egyesült Államokban tartott Gordon konferenciára először meghívtak előadónak. A Gordon konferenciák egy adott tudományos terület vezető konferenciái, ahova a terület vezető kutatóit hívják meg a világ minden részéről. A konferencián csak új, még nem közölt tudományos eredményeket szabad bemutatni, nincsen hivatalosan kiadott tudományos anyag, és az elhangzottakra nem lehet hivatkozni. Aki egy ilyen konferencián részt vehet, több évre előre látja, milyen irányba halad a tudomány.”

Jelenleg a Semmelweis Egyetem egyetemi docense, korábban rövid tanulmányúton volt Veronában illetve 3 évig vendégkutatóként tevékenykedett a Kaliforniai Egyetemen San Francisco-ban. Számos díj, köztük a Sanofi-Aventis/Chinoin Magyar Kutatási Díj, az Európai Kutatási Tanács Fiatal Kutatói Támogatásának nyertese és idén másodszorra elnyerte az angol Wellcome Trust ötéves Nemzetközi Vezetőkutatói Ösztöndíját. A Dr. Mócsai Attila által vezetett munkacsoport a Kaliforniai Egyetemmel közösen a Nature Immunology-ban publikálta a szervezet immunválaszainak vizsgálatával kapcsolatos kutatási eredményeit. „Legnagyobb szakmai sikerem talán az, hogy azonosítottunk számos, a rheumatoid arthritis nevű ízületi betegség kialakulásában szerepet játszó fehérjét.”

Látásvizsgáló készülék. A fiatal kutató által kifejlesztett készülék az eddigi legegyszerűbb és leggyorsabb módja a színtévesztés és az éleslátás vizsgálatának. Pályamunkájával 2007-ben elnyerte az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny első helyezését. Számára a siker, a maga elé állított célok elérése, amiért mindenkinek magának kell megdolgoznia.

Stratosphere – a kényelmes emberek ruhainasa. Sáfrány Attila a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákja, 2008-ban pedig bekerült a nagyszabású Electrolux Design Lab nemzetközi versenyének 9 döntőse közé. Pályamunkája a Stratosphere megkönnyíti azok dolgát, akik a még nem feltétlenül mosásra szánt ruhákat a széktámlára dobják és ezután még hordani fogják. Ez a „ruhafrissitő” állvány ugyanis nem csak, hogy eltávolítja a ruhákból a baktériumokat, mint pl. a cigarettafüstöt, hanem a szoba levegőjét is felfrissíti. Hogyan csinálja? „ Én akkor vagyok képes a legtöbbet kihozni magamból, amikor az utolsó pillanatban, a döntő pillanat bekövetkezte előtt rájövök, hogy rossz irányba mentem és képes vagyok még a porig lerombolni azt, amit addig felépítettem, és újra építeni.”

„Nem szabad ragaszkodni valamihez, ami nem áll meg a piacon, a világban. Ez a szituáció hozta az új lehetőséget, hogy a nanotechnológiával kezdtem foglalkozni 2006-ban. Sikerült, hogy a műanyaggyártási folyamatban egy óriási technológiai fejlődést tudtunk elérni. Egy olyan speciális nanotechnikai termékeket tudnak ma előállítani műanyaggyártók, amelyeket eddig sorozatban  nem lehetett legyártani. Lényegesen növeltük a műanyagfröccsöntés gyártási gazdaságosságát.”

„Azt tartom sikeresnek, aki olyan: sokak által elismert munkát, tevékenységet végez: amely előre viszi az emberek ügyeit, javítja egészségi állapotát, növeli tudásukat a világról, hasznos találmányokhoz juttatja az emberiséget, amelyek újszerű megoldásokat adnak egy-egy problémára, kellemes zenei vagy kulturális élményt ad, de azt is jelenti, amikor több gyermeket intelligens és harmonikus egyéniséggé felnevel a szülő…”

A HoloVizio 3D kijelzőt kifejlesztő Holografika Kft többségi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Elektromérnökként végezett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Számítástechnikai Kutató Intézetben dolgozott, 1989-ig pedig az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tanársegédként. Tudományos tevékenysége az optikai és holográfiával kapcsolatos kutatásokra terjedt ki. 1991-ben Gábor Dénes díjat kapott.

Optix röntgenkép-korrektor, Bioptron-lámpa, Sensolite. E három méltán sikeres találmányt és még számos szabadalmat köszönhetünk Fenyő Mártának, aki elsőként ismerte fel a polarizált fény gyógyító hatását. Mindannyian jól ismerjük már a Bioptron-lámpa áldásos hatásait, de az éven nyilvánosságra hozott találmány még ennél is nagyobb sikereket zsebelhet be. Fenyő Márta és Klein Péter közös munkájának eredményeként létrejött ugyanis a teljes emberi testfelületet kezelő Sensolite polarizált fény-terápiás ágy. Jótékony hatásait hosszú lenne felsorolni. Emellett még sikeres úszókarrier áll a háta mögött. Sikeresnek tartja azt, aki „tudja mi a célja, és ez a cél objektíve jó és hasznos legyen az emberiség számára.”

„Sok-sok apró és közepes, mindennapinak mondható sikerrel és talán valamennyivel kevesebb kudarccal jellemezhető az, ami – külső szemlélő számára – sikernek látszik. Ha mégis ki kell választani egy, a szívemhez közelálló szakmai eredményt, akkor az a Japánban tervezett áramkör, amit ma – közel húsz évvel később – is változatlan formában gyártanak, s része egy nagyfrekvenciás mérőberendezésnek.”

Green-Watering. Ezzel a pályamunkával nyerte el a DigitalMania 4 fős csapata a Microsoft Imagine Cup világverseny harmadik helyét és különdíját is. A csapat tagjai Orosz Gergely, Kapui Ákos, Orosz Bálint és Zöld László egy olyan számítógépes rendszert dolgoztak ki, mellyel takarékosan és környezetkímélő módon oldható meg nagyobb kertek öntözése. Az intelligens szoftver a fiúknak köszönhetően figyelembe veszi a talaj nedvességtartalmát, sőt még az időjárás előrejelzést is, mely adatot az internetről nyeri. A csapat nevében Orosz Gergely válaszolt kérdéseinkre. „A sikerben, úgy gondolom, a csapat és a csapatnak a sokszínűsége volt a kulcs. Négyen mind különböző természetűek és hozzáállásúak vagyunk, valamint mindegyikünknek megvannak a maga szakterületei, amihez a többieknél sokkal jobban ért”

A szegedi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézetének megbízott igazgatója. Kutatócsoportjával egy teljesen új technológiát fejlesztettek ki a talaj és a talajvíz megtisztítására. A bakteriális kármentesítés sokkal olcsóbb megoldás, mint az eddig alkalmazott földkiemelés és talajvíz átmosás. A technológia során olyan baktérium törzseket és környezetbarát vegyi anyagokat ún. „olajfaló baktériumokat” helyeznek a talajba, ami felgyorsítja a szénhidrogének lebomlását, így a benzin hamarabb lebomlik. Kiválasztják a megfelelő baktériumtörzset, a földbe juttatják, az pedig teszi a dolgát, így például egyes szennyezett területeken nem kell épületeket lebontani.

3DHISTECH – Üdv a digitális mikroszkópia világában! Szipőcs Ferenc a 3DHISTECH Kft. hardware fejlesztési menedzsere. Az alap koncepció Dr. Molnár Béla nevéhez fűződik: egy olyan mikroszkóp elkészítése mely a tárgylemezeket be tudja szkennelni ezáltal megkönnyítve az orvosi, kutatói munkát. Ezután létrejöttek a virtuális mikroszkóp első hardver- és szoftververziói és a Carl Zeiss-el kötött disztribútori szerződés után a mikroszkópok betörtek a világpiacra. A cég a digitális tárgylemez-szkenner kifejlesztéséért 2004-ben elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat. Szipőcs Úr szerint: „Nehéz abbahagyni a fejlesztést és azt mondani valamire, hogy kész.”

Élete a napelemek körül forog. Több mint 20 szabadalma között megtalálható az a napelemes mobiltelefon töltő, mely sokévnyi fejlesztés után mindössze karkötőnyi méretű. Ő készítette el a prototípusát annak a mobiltelefon töltőnek, mely a napelem gyártás során felhalmozódott hulladékból készül, és ma már több helyen gyártják. A Napelemek Bt. tulajdonosa folyton újabb ötleteken dolgozik, kétnaponta alszik és legnagyobb vágya, hogy végre Magyarországon is felépüljön az első napelem gyár.

A Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke, az Ökoház megálmodója. Az Ökoház a III. évezred lakóháza, egyedülálló építmény Magyarországon.  2001-ben elnyerte az Innowacie - Gdanski Nemzetközi Találmányi Kiállítás különdíját, az Euréka Találmányi Világszalon aranyérmét Brüsszelben, 2002-ben pedig az év találmánya lett. A ház megalkotója Szunai Miklós megkapta a Belga Királyság „Feltaláló Lovagrendjének” parancsnoki fokozatát. Az Ökoház sikerei mellett nagyon büszke az Olaszországban, az I. világháború alatt magyar katonák által épített Cappella Ungherese újjáépítésére is. Érzelmileg ez jelentette számára a legnagyobb sikert.

„Nem tartanék ott, ahol vagyok, ha nem a Budapesti Műszaki Egyetemre vesznek fel, hanem csak a másodikként megjelöltre. Nem tartanék itt, ha nem az Elektronikai Technológia Tanszékre mentem volna szakirányra, és nem találkoztam volna itt egy orvossal, aki azóta a barátommá vált, és akivel együtt toljuk a találmányunkat sikerre vivő szekeret. A szerencse nagyban befolyásolja valamennyiünk életpályáját. A mondás azonban igaz: erős eltökéltség, ambíciók, kitartás, és szorgalom nélkül nincs siker.”

Biológus, három nyelven is tanít két magyar és egy francia egyetemen. Munkáját 2007-ben Ifjú Biofizikus díjjal és L’Oréal-Unesco A Nőkért és a Tudományért ösztöndíjjal is elismerték. Utóbbit a növényi színtestek fejlődése és a klorofill bioszintézise területén elért nemzetközileg is elismert eddigi eredményeiért kapta. Egyik kedvenc mondása: „hogy a sikeres ember nem abban különbözik a sikertelentől, hogy őt kevesebb csalódás vagy kudarc érte az élete során, hanem abban, hogy ezek nem kedvetlenítették el, és nem tántorították el a céljától. A sikeres ember nem a kudarcra, hanem mindig az újabb kihívásokra és a céljaira összpontosít”.

„Nem tudnék kiemelni egyetlen nagy sikert. Sikert jelent egy díj elnyerése, egy eredményes kutatás befejezése, vagy az, ha egy hallgatóval sikerül igazán megszerettetni a szakmát, a tudományos kutatást.”

A Tonosoft Orvostechnikai és Kutatásfejlesztési Kft.-t dr. Boda Domokos, a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikájának professzora és Sarusi-Kiss József alapította. Egy emberbarát anyagból készült tonometriás szondát és saját diagnosztizáló műszert fejlesztettek, amely a koraszülöttektől a tüdőbetegeken vagy a traumában lévő, balesetet szenvedett pácienseken át egészen a pánikbetegekig a legkülönfélébb embercsoportok légzési és keringési problémáiról adhat pontos diagnózist, segítve az orvosok munkáját. Az új műszer egyszerű, gyors és kíméletes vizsgálatot tesz lehetővé.

Ez Wash – egy környezetbarát és professzionális autómosó. Rogács László egyedi ötletéből mára egy 15 partnerből álló franchise hálózat fejlődött ki, és jelenleg is nemzetközi partnerekkel folynak a tárgyalások. Büszke arra, hogy vállalkozásával olyan helyeken is munkát adhat az embereknek, ahol nagy a munkanélküliség. Emellett kisvállalkozásokat és a Noé Állatotthon Alapítványt is támogatja. „Első szeretnék lenni abban, amivel foglalkozom és törekszem arra, hogy az EZ Wash termékeit és szolgáltatásait olyan formában jelenítsem meg, hogy az a legkonzervatívabb emberek érdeklődését is felkeltse”

„Eddigi életem legnagyobb szakmai sikere az Electrolux 2008-as formatervezői pályázatán elért döntős helyezése, ami annyit jelent, hogy a világ 49 országából pályázó több mint 600 tervező közül ott lehettem a legjobbnak ítélt kilencben.”

Élete legnagyobb szakmai sikere: a „nanoszelén előállítása baktériumokkal. Kísérleteinkben azt vizsgáltuk, hogy a probiotikus joghurt baktériumok hogyan alakítják át a szervetlen szelén vegyületeket szerves vegyületté.”

„Vajon lesz-e sikertörténet?”- Egy víztakarékos találmány. Ökrös Pál egy olyan környezetvédelmi találmányt fejlesztett ki, mely megoldást jelentene a víztakarékoskodásra a háztartásokban. A rendszer lényege, hogy a fürdő- és mosóvizet, melyet szürkevíznek neveznek automatikusan a WC öblítésére tudjuk használni, ezzel több liternyi vizet spórolva a környezetnek és persze magunknak. A szürkevíz újrahasznosító mosógép egy általános problémát oldana meg, de még nem sikerült forgalomba hozni. „Naponta több olyan hír jelenik a médiában, amelyek a vízhiányról tudósítanak. Ez állandó megerősítés arról, mennyire fontos a vízzel való takarékosság, mert a vízhiány egyre súlyosbodó égető gond a világ legtöbb részén.”

Környezettudatosság a formatervezésben is. Nyilas Kálmán ifjú formatervező 2008-ban elnyerte a Magyar Formatervezési Díjat egy olyan mobil szélgenerátorral, amit ha akarunk, összecsomagolhatunk, és magunkkal vihetünk kempingezni. Ezáltal a természetesen energiát felhasználva bűntudat nélkül használhatjuk az elektromos eszközöket akár kirándulás közben is. Persze ehhez elengedhetetlen, hogy szeles helyre tegyük azt.

Ifjúsági Bolyai és Pro Scienta Díjas; kétszer is dobogós helyen végzett az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen (csapatban 3., egyénileg 2. hely); 2008-ban a TUDOK-on nagydíjat nyert; emellett több országos matematikai, fizikai, kémia verseny díjazottja és még csak 20 éves. Laki Balázs, az ígéretes ifjú tehetség. Őt idézve: „Nekem nem az számít, hogy mások kikre ragasztják rá a sikeresség bélyegét, hanem a szakmai tudást – és itt a tudásnak a legszélesebb tárházát értem – értékelem, sőt csodálom is.”

Dr. Schultheisz Judit élete hullámokkal teli, voltak benne igazán mélypontok és magasságok is. Kislánya betegsége révén életét a kisgyermekek korai rehabilitációjának szentelte, e célból jött létre az egyedülálló és családközpontú Gézengúz Alapítvány, mely azóta több ezer családnak nyújtott segítséget. A terápiás programhoz kialakított egy speciális mozgás- és koordinációfejlesztő eszközt, a Huple-t, amely regisztrált orvostechnikai eszközként szerepel a nemzetközi diagnosztikai és terápiás lehetőségek között.  Elismert gyermekorvos, feltaláló és 4 gyermek édesanyja. „Én úgy érzem kaptam az égtől egyfajta talentumot, hogy elviseljem a nehézségeket és a fájdalmakat, melyek életem során értek és az ebből szerzett tapasztalataimat átadhassam másoknak.”

Egy Marie Curie díjas gyógyszerkutató, aki él-hal a kosárlabdáért. Dr. Lisziewicz Julianna egyetemi évei alatt tanulta meg, mi is az a kitartás és kemény munka. Azóta sikeres gyógyszerkutató és az AIDS-tapasz feltalálója. Egészen fiatalon az Egyesült Államokban egy kutatócsoport vezetői posztját is elnyerte, mindenféle segítség nélkül. Az Államokból hazatérve megalapította saját kutatói és üzletfejlesztési vállalkozását a Genetic Immunity-t. Nagyon büszke arra, hogy döntéseit maga hozza és ennek köszönhetően eredményeiért és maga küzd meg. Élete legfontosabb célja, hogy olyan gyógyszereket készíthessen, melyek életeket menthetnek.

Gynevac vakcina – igazi, hatásos segítség a meddőség, a koraszülés és a spontán vetélés elkerülésére. Dr. Lázár Erika előbb megszerezte villamosmérnöki diplomáját, majd az orvosi pályára tért és azóta szülész-nőgyógyász szakorvosként tevékenykedik. 1974-ben kapcsolódott be Dr. Újhelyi Károly laktobacillus vakcina kísérleteibe, majd folytatta munkáját és a találmányának fejlesztését. Kutatásai során olyan felfedezéseket tett miszerint a koraszülések (illetve 2500 g alatti újszülöttek) 40%-a és a méhen belüli sorvadás 2/3-a megelőzhető lenne, ha minden terhesnek a terhesség felismerésekor beadnák a vakcinát.

Érprotézis. Dr. Keresztúry Gábor sikeres érsebész, a kölni Krankenhaus Porz am Rhein oktatókórház osztályvezető főorvosaként számos új érsebészeti eljárással ismerkedett meg és oktatott is. A Santo Domingo-i Harvard Klinika érsebészeti igazgatójaként feladata az volt, hogy bevezesse az ott még új szakmának minősülő érsebészetet. A külföldi tapasztalatok után hazatért, hogy az itthoni érsebészetet is fellendítse. Szabadalma forradalmasítja az értágulat-műtéteket: az új, minden beteg számára individuálisan elkészített érprotézis ugyanis csökkenti a műtéti megterhelést, az érelszorítási időt és a vérveszteséget. Azt tartja sikeresnek, aki megszállottan dolgozik, de mégsem lesz rabszolgája a munkájának.

„Amikor arról kérdeznek valakit, hogy hogyan lett anatómus, erre a frappáns válasz az, hogy anatómus nem lesz az ember, hanem marad.” Dr. Weiczner Roland gyermekkori vágya volt, hogy orvos legyen. Sikeresen felvételizett a Szegedi Tudományi Egyetem Orvostudományi Karára, majd az anatómia bűvkörébe került, és innen nem volt megállás: bekapcsolódott az egyetem kutatómunkájába, demonstrátor lett, majd negyedévesként állást ajánlottak neki az Anatómiai Intézetben. Jelenleg is az egyetem kutatóorvosa és oktatója, számára a hallgatók elismerése a legnagyobb siker.

A 3 gyermekes családapa az építészeti pálya helyett inkább - édesanyja biztatására - a kutatást választotta. Úgy látszik a két szakma vegyítése nagyon jó kombináció, hiszen így született meg később a Gömböc névre hallgató „örök keljfeljancsi”. Várkonyi Péter és egykori témavezetője Domokos Gábor professzor a kis arany gömb tervezői, mely azóta bejárta a világot és több fontos díjat és kitüntetést nyert el, ezzel is növelve a magyar tudósok hírnevét. Várkonyi Péter szerint a sikerhez 3 tényezőre van szükség: „igyekvésre, adottságokra és egy nagy rakás szerencsére”.

Vaszkó Márta 15 éve dolgozik a Gravoform Kft.-nél, 2007-ben pedig a cég ügyvezető igazgatója lett. A Gravoform Kft. fennállása óta több fontos üzleti díjat elnyert már, ő mégis a 2006-ban elnyert Üzleti Etikai Díjra a legbüszkébb, ugyanis ez bizonyítja, hogy cégük a tisztességet és az etikusságot a profit elé helyezi. Számos alapítványt és jótékonysági rendezvényt támogatnak. Úgy véli „a munka és a magánélet egy nagy mérleg serpenyői, és ha nem vigyázunk, könnyen borul az egyensúly.”

Feltalálótársaival együtt megalkotta azt a bioüzemanyagot, amely 2007-ben elnyerte a Genfi Találmányi Szalon aranyérmét, itthon pedig „Az év találmánya” lett. Egy új típusú biodízel üzemanyagról van szó, amely sikeresen küszöböli ki a hagyományos biodízel fogyatékosságait. Thész János azt tartja sikeresnek, „Akinek a munkájára hivatkoznak, akinek az ötletei elindítói további fejlődésnek, aki a maga egy-két kicsiny tégláját hozzáteszi a tudomány hatalmas építményéhez - lehetőleg annak is a fundamentumába!”

„Életem eddigi legnagyobb szakmai sikere kétségtelenül az Allergofilter. Ez eddig inkább arról szólt, hogy magánszemélyi alapon és kiindulásból végig vittem egy szabadalmaztatást, bevizsgálásokat, engedélyeztetéseket, terméklétrehozást, csomagolást és egyéb jogi kérdéseket és végezetül a termék forgalomban van. Természetesen voltak közbenső segítségeim is, de azért mindezt sokra tartom magamban.”

„Legnagyobb szakmai sikernek azt tartom, hogy hosszú évek munkájával sikerült kutatási területemen, az ATP jelátviteli folyamatainak feltárása során addig eljutnom, hogy eredményeimet a gyógyszerfejlesztés is hasznosítani tudja. Az ATP jelfelfogó fehérjéinek a P2 receptoroknak általam leírt hatásai az idegrendszerben új gyógyszercélpontokat azonosítottak, és a rájuk ható molekulák talán néhány év múlva új gyógyszerekké válhatnak, ami segíthet megoldani az idegrendszeri betegségek ma még nagyrészt megoldatlan gyógyszeres kezelését.”

Gyerekkori álomból valóra váltott festményvizsgálat. Végvári Zsófia szerint az az ember sikeres, aki „akinek van egy útja, egy célja, melynek részeit kőröl-kőre, kockáról-kockára önmagától felépíti, ezt az utat következetesen végigjárja és végül elégedett magával, hogy beteljesítette, illetve elvégezte a kiszabott feladatot.”

Winkler Ferenc a Nemzeti Innovációs Nagydíjas, Minőség Díjas, és Üzleti Etikai Díjas Cég, a Gravoform vezetője, alapítója. Világszabadalommal védett termék kifejlesztése, és több Magyar Termék Nagydíjas gyártmány létrejötte kötődik a nevükhöz.

Molekuláris biológus és biotechnológus, az MTA és a Szegedi Tudományegyetem Dermatológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa. Többek között a pikkelysömör és más bőrgyógyászati betegségek genetikai hátterének feltárásában nemzetközileg is elismert eredményeket ért el. Munkatársaival számos gént azonosítottak, melyek másként fejeződnek ki egészséges és multifaktoriális bőrbetegségekben szenvedő emberek bőrében.

Dr. Noszticzius Zoltán kémikus, a BME egyetemi tanára, számos országban végzett kutatói munkát. Munkáját több díjjal ismerték el, többek között Széchenyi-díjjal. Legnagyobb szakmai kalandjának egy nemrég benyújtott szabadalma hasznosítását tekinti. Ez a szabadalom a hipertiszta klórdioxid oldat előállításáról szól, amelyet  Solumium néven hoztak forgalomba, és amelynek orvosi alkalmazása már el is kezdődött. Szerencsésnek tartja magát, hogy e nagy kalandban a munkatársai mellett a fiával is együtt dolgozhat. Úgy véli, akkor válhat az ember sikeressé, ha olyat alkot, ami hasznos mások számára.

Biológus. A Magyar Biokémiai Egyesület és az Amerikai Rákkutató Egyesület tagja: „nem tartom magamat sikeresnek, inkább csak büszke, elégedett vagyok az eddigi szakmai eredményeimmel.”

Vegyész, szakterülete a szén nanocsövek szintézise, jellemzése, alkalmazása. Az MTA doktora, a L’Oreal-Unesco magyar ösztöndíj egyik nyertese. Számára „az oktatásban a legnagyobb sikerélmény talán a hallgatók pozitív visszajelzése, illetve az, hogy ajánlják a kurzust az alacsonyabb évfolyamosoknak.”

Feltalálta a papírbilit. Szerinte a „siker támogatói, mindig, mindenütt a 3B: Belső kör (azaz: család), Barátok, Bolondok.”

A többfunkciós szelep feltalálója. Szakmája esztergályos, 17 éves korában az ejtőernyős ugrás élményének hódolt, majd több évi fejlesztés és tervezés után elkészített egy olyan többfunkciós szelepet, amely terrortámadás, tűzeset, üzemi baleset, földrengés esetén automatikusan el tudja zárni a gázt és megnyitni a vizet. Találmányát országos feltalálói versenyen is elismerték. Szakmai sikereiben fontos szerepet tulajdonít a családjának és barátainak, akik bíztatták a továbbfejlesztésben és átsegítették a nehézségeken.

A Műegyetem doktora és tanára, szomatológus, és egy újfajta, humán célra kifejlesztett infravörös diagnosztikai rendszer, a Somatoinfra „atyja”. Húszévnyi kutatómunka eredményeként az emberi testben történő, szabad szemmel láthatatlan elváltozások láthatóvá váltak. „Szabadalmaim, melyek kiterjednek pl. az optikai rendszerekre, baleseti sebészetre, orvosi képalkotásra, azt a bizonyos anyagi sikert nem hozták meg, amit sokan vélelmeznek, de jól látható, hogy az „ötletet” amelyeket megfogalmaztam, világszerte alkalmazzák.”

„2008 májusában megrendezett első Női Feltalálók Világkiállításán megnyertem a Nagydíjat. Büszkeséggel tölt el, hogy az első női feltalálók fődíját egy magyar nő hozta el.”

A veszélyes anyagok elpusztítója: Schremmer István a GIC Kft. ügyvezető igazgatója, szakértője az elektrokémiának és nem mellesleg a hulladékfeldolgozó, újrahasznosító és veszélyesanyag-ártalmatlanító technológiáknak. Számos szabadalom kötődik nevéhez, mint például, a víz alatti plazmaberendezés, vagy az „olajfaló” berendezés. A legújabbak egyike pedig az arzénmentesítő szorbens. Ezzel lehetségessé válna Magyarország vizeinek arzénmentesítése. Munkája szempontjából még ellenségeit is inspirálónak tartja, akik mindig jó útra térítik, mert támadásaik azt jelentik, hogy valami újat, valami jót akar csinálni.

A környezettudatos fiatal, aki nem elégedett meg azzal, hogy egyedül tegyen környezetéért. Így hát kidolgozta a Nagy Terv oktatási rendszert, hogy a kicsik már a lehető legkorábban elsajátíthassák, hogyan vigyázzanak a természetre. „Sikerhez kell, hogy jó helyen legyél jó időben. De a legjobban az kell, hogy bízz magadban annyira, hogy ezeket a helyzeteket a lehető legjobban tudd megélni. Igen is tudni kell, és nem csak hinni: Olyan a Világ, amilyenné Én teszem!.”

A világjáró építőmérnök. Tanult már Dániában, dolgozott Írországban, de életének és szakmai tevékenységének meghatározó pontja a Hawaii-n töltött 13 hónap volt, melyet a HAESF ösztöndíjaként nyert el. A 13. emeleten megtapasztalt földrengés alapjaiban „rengette meg” szakmai jövőjét is: elhatározta, hogy több figyelmet fog fordítani a hazai épületek földrengés vizsgálatára. Azóta Magyarországon kamatoztatja kint megszerzett tudását. Élete során mindig a kitűzött célok vezérfonalát követi, melyek a helyes utat mutatják számára.

Az ifjú tehetség találmányának köszönhetően akár a személyi számítógépeinken is élvezhetjük a 3D csodás világát. 3D for All, bizonyítja cégük neve is, melyet találmányának a Leonar3Do-nak a termékké fejlesztésére hoztak létre családjával.  „12 évesen én is nekiugrottam az örökmozgó-problémának. Persze nem jött össze, és tényleg kudarcként éltem meg. A cég építése tartogatott sok minden más mellett egy nagyon nagy tapasztalatot számomra. Teljesen mindegy, hogy az embernek milyen képe van a jövőről, hogyan tervez, vagy akár hogyan gondolkodik a világról, biztosan téved.”

BUG. Mutasd a színed! Kiss Bence még csak nemrég szerezte meg diplomáját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, de már a diploma évében megkezdte vállalkozását egy interaktív ékszer, a BUG megalkotásával. Ez a környezet reagens tárgy képes a hőmérsékletet fénnyé alakítani. Felvillanó fényeivel akár testünket is díszíthetjük. Véleménye szerint a munka és a magánélet közül csak egy helyre koncentrálni nem kifizetődő. Ahhoz, hogy sikeres legyen valaki, mindkét életterületet együttesen kell kezelnie.

Okleveles gépész- és gazdasági mérnök, a VARIOMIX Műszaki Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. Nejével, egyben alkotótársával közösen fejlesztették ki találmányukat, a napfény garázst. „Mindaz, amit elterveztem és megvalósítottam, sikerélménnyel tölt el. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el a Mobil gépesített parkoló torony találmányunk, amelyet az energiaválság hatására továbbfejlesztettük úgy, hogy az elektromos energia egy részét napelemek biztosítják. Ezért a parkoló torony nevét Napfény garázsra változtattuk.”

Mesterséges tapintásérzékelés a kutatási területe. Tudja, hogy a Nobel-díj messze van, de a kudarc még távolabbi.

„Szeretem a szép színes tapétát. Az irodám szabadalmi oklevelekkel van kitapétázva. 72 megadott szabadalmam van. Új tűzoltási technológiák elméleti alapjait fektettem le. PhD fokozatot szereztem környezetvédelmi témában.”

Számos kutatói díjat kapott, bár gyerekorvos szeretett volna lenni. Ma már nem bánja, hogy másként sikerült.

Kutat, oktat, cikket ír, és így boldog. Kutatási témája a nemi különbségek és genetikai faktorok szerepe a vese oxigénhiányos károsodásában.

Hangbányász, azaz Voice Miner. Egy magyar rendszer egyik fejlesztője. Mesterséges intelligencia-kutatás, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek. Szerinte bátor döntések, teljes erőbedobás és ellenőrzési pontok beiktatása nélkül nincs sikeres innováció.

Az alumíniumhab megalkotója, a Bay Zoltán Közalapítvány Bay-Logi Intézetében kutat. Számára fontos a tervezés, és hogy minden kudarcban megtalálja a pozitívumot.

A BraiLab PC beszélő számítógép, valamint a Mobil Segítő Társ fejlesztője. Szerinte meg kell csinálni azt, amit az ember megálmodik.

Mágnesfal. Barna Tamás fejlesztése ellenáll a gravitációnak. Szerinte a magánélet szépségei élénkítik a munkába vetett erőt és a munka sikeressége boldoggá teszi magánéletünket.

A MATANDA nevű tanulási segédeszköz feltalálója. 30 éves szakmai gyakorlata révén olyan eszközt alkotott, amely megkönnyíti a matematikatanítást. Szerinte a siker ára drága, de hozzá fogható érzés kevés van.